Kereső

 

A capitoliumi triásztól a kereszténységig Pannoniában

A Partiscon- TDK vendége Visy Zsolt

2016. március 9.-én a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke Dr. Visy Zsoltot, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusát látta vendégül. A professzor úr előadásában Pannonia változatos etnikai, kultuszi és vallási képét foglalta össze. Az előadó prezentációját három nagy témakör köré csoportosította: a bennszülött, a római és a keresztény hitvilág kapcsolódási pontjait és eltérő elemeit ismertette Visy Zsolt.

A helyi bennszülött lakosok (scordiscusok, boiusok, eraviscusok, illírek,) vallása az ős- és termékenységkultuszon alapul. A 2. század közepéig a bennszülött törzsek halottaikat elhamvasztották, temetkezéseikben halotti urnákat használtak, amelyeken gyakran szarvas, fenyő és 'futókutya' díszítések láthatóak. Ezeken az edényeken gyakran megjelennek a Nap-kultusszal kapcsolatos ábrázolások is: többségükön Sucellus istenséget figyelhetjük meg, akit az Interpretatio Romana jegyében Silvanussal vagy Iupiterrel azonosítanak. A boius és az eraviscus területeken figyelhetjük meg a nagyon jellegzetes kocsi ábrázolásokat a sírköveken. Ezeken a szekerek alakját, szerkezetét hűen tükrözik, gyakran az elhunytat magát, a kocsi előtti vadászt és az üldözött vadakat is ábrázolják. Pannoniában ezek a jelenetek magával a temetési szertartással függenek össze: a lélek túlvilágba való átkelését szimbolizálják. Az eraviscus törzs temetkezéseiben a sírkövekenn való kocsi ábrázolások mellett, magával a kocsi sírba tételével is találkozhatunk.

A római hódítással a vallás két fő pillére támaszkodott: a capitoliumi triász és a személyi kultusz tiszteletére. A három fő istenség (Iupiter, Iuno, Minerva) kultusza politikai tartalmat hordozott: minden városnak kötelező volt szobrokat, oltárokat állítani az istenségeknek. A római templom a keresztény épületekkel ellentétben nem a hívek gyülekező helyének színtereként, hanem az adott isten lakhelyéül szolgált. Az isteneknek intézett áldozatok bemutatása ezen épületek előtt, vagy az emberek házi szentélyeiben történtek. A triászon kívül más római istenségeket is tiszteltek, ezeknek azonban személyes okok miatt állítottak oltárokat vagy szobrokat. A személyi kultusz jegyében az uralkodót 'isten fiának' tekintették, személyének szobrokat állítottak, és áldozatokat mutattak be. A római hitvilágon belül nagy jelentőségük volt az úgynevezett misztérium vallásoknak: ilyenek például Mithras, Isis és a dunai lovas isten kultuszai.

A kereszténység első nyomai a Kr.u. 2. századtól már megjelentek Pannoniában, a 3. század közepén Sisciában hozták létre az első pannoniai püspökséget. Constaninus 325-ös niceai zsinatának nyomán a kereszténység egyenrangúvá válik. Ennek nyomán egész Pannoniában elterjedt a kereszténység, sorra alapultak a püspökségek. A kezdeti időszakban a területen a kereszténység arianus ága terjedt. Az elhunytak számára festett sírkamrákat építettek, hogy a feltámadás napján a halott ezeket pillanthassa meg elsőnek. Ezeken az ábrázolásokon bibliai, paradicsomi jeleneteket festettek meg. Egyedülállóan őrződtek meg ezek a kamrák Sopianae városában. A 4–5. századra a tartomány kereszténnyé vált, főként városi, hivatali környezetben terjedhetett nagyobb mértékben.